Ha te is hasonló cipőben jársz, mint én, és egy romantikus, könnyed, de mégis azért némi tanulsággal fűszerezett filmet keresel – és még nem láttad a lent ajánlottat -, akkor ennek a filmnek szerintem mindenképp megéri esélyt adni.
A The Duff című könyvből
forgatott film még 2015-ben jelent meg. Az alaptörténete dióhéjban az, hogy a
főszereplő lányt, Biancát, egy iskola bulin a suli szépfiúja, Wesley
rádöbbenti, hogy egy DUFF (Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő), és nem azért
beszélgetnek vele a többiek, mert kedvelik őt, hanem mert a barátnői közelébe
szeretnének férkőzni. Biancát vérig sérti ezzel, de aztán úgy alakulnak a
dolgok, hogy a lány végül Wesley segítségét kéri abban, hogy segítsen
megszabadulni neki ettől a címkétől, ő pedig cserébe segít Wesley-nek, hogy
jobb jegyei legyenek kémiából, ugyanis a fiú addig nem játszhat a focicsapatban,
amíg nem javulnak a tanulmányai. Bianca és Wesley kapcsolata időközben egyre
szorosabbá válik, és rájönnek, hogy talán többet éreznek egymás iránt puszta
barátságnál.
Tetszett, hogy a filmben jelen volt
a humor, a romantika és a csúf valóság is, ami azért reális képet fest fel
manapság az iskolai – és mindennapi – életről. Címkéket aggatunk fel emberekre,
de végül rá kell jönnünk, hogy sokszor ezek a címkék közel sem tükrözik a
valóságot, és nem látjuk az emberek igazi mivoltát. Hisz Bianca filmbéli
szavaival is élve, ezek a rád aggatott jelzők nem számítanak, csak az, hogy TE
hogyan látod magad. Nagyon tetszett, hogy ezt kihangsúlyozták, mert ez tényleg
állandó probléma, és nem árt felhívni rá a figyelmet.
Őszintén szólva kicsit engem is
meglep, mert nem hitten volna, hogy ennyire szeretni fogom a filmet. Mondjuk
ebben közrejátszhatott az is, hogy nagyon szeretem a Wesley-t alakító Robbie
Amell-t, így amikor megtudtam, hogy ebben a filmben is szerepel, nekem az már fél
siker volt. A többi színésszel sem volt bajom, szerintem mindenki hiteles hozta
a szerepét. De talán ami számomra még igazán „előny” volt, hogy nem olvastam a
könyvet, így nem volt viszonyítási alapom, tiszta lappal indult a film, nem
zavart, hogy valami esetleg máshogy volt a könyvben, vagy kimaradt a filmes
változatból. [Pedig általában én is a könyveket szoktam először olvasni!]
Egy szó mint száz, nagyon örülök,
hogy megnéztem, tegyetek vele egy próbát, nekem a tavalyi év egyik kedvenc filmje
lett!
Értékelés: 5/4
Eni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése